TŰZVÉDELEM

Betonszerkezetek tűzvédelme DIP-WIP hőre habosodó tűzvédő-festék bevonattal.

 

 

Rendes (normális) használat esetében a vasbeton szerkezeti elemek teherbírását, tartóságát érvényes szabványok határozzák meg.

Tűzhatás esetében a hő hatására az  elemek alapanyagának és vasalásának mechanikai tulajdonságai romlanak. A karcsúbb (vékonyabb) elemek és a kevesebb vasalással készült idomok sérülékenyebbek, mint a tömör betonelemek, mivel az előbbiek nem élvezik a tömör beton kis hővezető képességének előnyeit.

A tervező mérnök tehát azáltal javíthatja a vasalt elemek tartósságát   (teherbírását) tűz esetén, hogy, csökkenti a hő hatását a szerkezeti elem belső részeire ill. a vasalásra.

A tűzvédő bevonat (tapasz vagy festék) javítja  a betonelemek tűzállóságát és csökkenti a beton lepattogzás/lerobbanás veszélyét.

Az eredményes védelem értelmében az összes tényezők (betonelem méretei, bevonat rétegvastagsága, megkívánt tűrési idő stb.) együtt veendők figyelembe.

 

A felvitt (felviendő) tűzvédő festék száraz rétegvastagsága a beton alakjától és vastagságától függően 230-650 μm között változik. (625-1750 g/m2)

 

A DIP-WIP tűzvédő anyag engedélyezési vizsgálatainál (az egyes rétegvastagságokhoz tartozó jellemző ellenállási -mechanikai tartóssági) időkhöz tartozó egyenértékű betonvastagságot a különféle betonelemek esetében a következő táblázat szemlélteti:

Az egyenértékű betonvastagság az a betonvastagság, melynek hővédő hatása azonos a felvitt festékmennyiség védő hatásával a megadott expoziciós időtartamon belül.

A  felhordási hőmérséklet a műszaki adatlapunkban szerepel +5 °C - + 40 °C tartományban.

 

Gyártó megjegyzései:

A 99-U-330 és 99-U-487 jelentéssel kapcsolatban az előírás megköveteli, hogy a vizsgált beton rendelkezzék az előre gyártott beton szabványos jellemzőivel. Ezeknél az üzemekben leginkább két termék használatos a beton kiöntő formájától való elválasztásra:

Első csoport – emulzió alapú típusok

Második csoport – ásványolaj alapú típusok

A valóságban a habosodó festéket,   közvetlenül viszik fel a betonra, amelyben már valamelyes mennyiségű leválasztó termék van jelen és a fenti kísérletnek (jelentés) köszönhetően (amelyben igen jó eredményt értek el)  a DIP-WIP termék minden probléma nélkül alkalmazható.

 

Alap	A DIP-WIP száraz retag- vastagásga μm	Egyenértékű betonvastagság mm
		½ h	1 h	1 ½ h	2 h
Sík burkolat felülete **	440	20	40	45	45
Tartó oldala	230	*	19	19	-
Tartó alja	230	*	17	17	-
Tartó oldala	650	*	53	53	53
Tartó alja	650	*	48	48	48

* Nem történt vizsgálat

** Az értékek csak beton burkolólapok a burkolólap aljára felvitt festék esetében

 

A tűzvédő festék első rétegének felvitele előtt az alapot kézi művelettel portalanítani kell.

A festék felvitele történhet ecsettel vagy airless szórópisztollyal.

Legalább 440 μm száraz rétegvastagságú bevonat felvitele szükséges.

A felvitelnél nem szabad túllépni a megengedett maximális hőmérsékletet. (+5 ºC  és + 40 ºC  között.) Az utolsó réteg felvitele után védő bevonat (fedőlakk) alkalmazása nem szükséges.

Gyártói megjegyzés:

A 99-U-487 sz. kísérlet 4.1.pontjában leírt maximális hőmérsékletet a 99-U-487 sz. kísérlet 10. oldalán a 7.4. pont (mellékelve) adja meg. Ebben a laboratórium megadja a (a kétféle leválasztó szerrel –emulzió/olajbázisú -) kezelt betonminta felületen a kísérlet során 2 óra 11 perc alatt elért hőmérsékleteket .(Ezeket a hőmérsékleteket - a felületen - nem szabad túllépni a tanácsadó/mérnök cég által vizsgált szerkezetre elvégzett elméleti kalkulációtól eltérő más egyéb szerkezetnél sem.)

 

A kísérletnél 1,2 kg/m² DIP-WIP festék felvitele  három rétegben történt. Minden réteg felvitele után kb. 6 óra száradási időt biztosítottak. A felvitt mennyiség 440 ± 40 μm átlagos, száraz rétegvastagságot eredményezett,az egyenértékű betonvastagság meghatározásnál.

1. A 440 μm bevonatvastagság esetében a burkoló lapok alsó felületére kiszámolt betonvastagságok azonosak mind a négy expozíciós időre.

2. A 230 μm bevonatvastagság esetében a  derékszögű tartóidomnál kiszámolt betonvastagságok az 1 és 1 1/2  órás expoziciós időre azonosak.

 

Valamennyi, figyelembe vett kitettségi (expozíciós) idő esetében a felvitt bevonat és a hozzá tartozó egyenértékű betonvastagság állandó és értéke az alábbi hatások között mozog:

következő:

- sík burkoló lapra  1 – 2  óra  kitettségi időtartományban 9,77 – 11,

- tartó oldalára  1 – 1 ½  óra   kitettségi időtartományban 12,1 

- tartó aljára  1 – 1 ½  óra       kitettségi időtartományban 13,5

 

(Megjegyzés:

 

A          - 9.77 –11

      -12.1

      -13.5

faktorok a kísérleti jelentés eredményei a 440 – 230 – 230 –650 – 650 mikron festékvastagsághoz tartozó megfelelő 17 - 53 mm betonvastagságokra. A tervező/tanácsadó cégnek kell ellenőríznie ezeket és szerepeltetni a létesítmény ellenőrzési jelentésében/jegyzőkönyvében (különfélebeton panelekre/szerkezetekre), felhasználva a fenti tényezőket.)

 

 

 

A gyakorlatban a bevonatvastagságok a kísérleti adatok táblázata szerint alkalmazandók. 

 

A beépítendő (beépített) szerkezeti elem akkor tekinthető a szabvány szerint elfogadhatónak, ha a szabványos vizsgálat során a kitűzött időpontig teljesen vagy részlegesen stabil (R),  szigetelőképes (E) és hőszigetelő (I) marad.

 “R” jelzés azt jelenti, hogy a hőhatásnak kitett elem megtartja mechanikai tulajdonságait a kitűzött időtartamig,                              

 “E” jelzés azt jelenti, hogy a hőhatásnak kitett elem elszigeteli a védett teret a lángoktól, gázoktól és meleg füsttől a kitűzött időtartamig,

“I” jelzés azt jelenti, hogy a hőhatásnak kitett elem csökkenti hőátadást a kitűzött időtartamig.

REI jelzés szavatolja az elem tűzállóságát,

RE  jelzés szavatolja, hogy az elem lánggátló és megtartja mechanikai tulajdonságait,

R    jelzés csak a szerkezeti elem mechanikai tulajdonságainak megtartását szavatolja.   

 

Közönséges vagy előfeszített, vasalt szerkezeti betonelemek, ill azok felülete sérül meg először, ami a  teherbíró képesség csökkenésével jár (többnyire a vasalás deformációja miatt).

A beton vastagságától függően a külső betonréteg 500 °C környezeti hőmérséklethatárig 180-240 percen át védi vasalt vagy előfeszítet betonelemeket  tűz hatása ellen.

A külső beton akár részleges lepattogzása is csökkenti a védőhatást és a hőhatás eléri a vasalást. A mechanikai értékek ily módon történő csökkenését előzi meg a beton megelőző tűzvédelme.

 

Vasalt betonból gyártott szerkezeti elemek tűzállóságát a következő összetevők határozzák meg:

- a beton eredeti mechanikai jellemzői,

- a beton (kavics) szemcséinek ásványi összetétele,            

- a szerkezeti elem keresztmetszetének alakja

- a vasalás típusa és eloszlása,

- a védő rétegek jelenléte.

 

A felsorolás 02/1 (00-U-330) melékletének 2.oldala a táblázatban megadja a:

beton „egyenértékű” vastagságához(40-45-19-19 stb.) és a DIP-WIP (440-230-230—650—650 mikron) rétegvatagságáhoztartozó különféle tűzvédő értékeket.

 Ilyen adatokból a tervező/tanácsadó cégbármely eltérő falra /födémre/szerkezetre ki tudja számítani a „DIP-WIP” festékfelhordandó rétegvastagságát 440 és 650 mikron között (vagy nagyobb vastagságot), ahelyett, hogy 17-53 mm betont hordanának fel az 1/1.30/2 óra tűzvédő hatás eléréséhez ( 608°C leválasztó/tapadásgátló emulzió és 553 °C olajbázisú szer esetén).

 

Beton (egyenetlen felület) r   felszívja a folyadékot, és ebben az esetben a súly/m2 adatot kell fokozott figyelemmel betartani (mivel szinte lehetetlen ellenőrízni a száraz rétegvestagságot a beton felületen) , hogy elérje a megkívánt tűzvédő időtartamot (ezért a gyakorlati faktor –rétegvastagság-kb. 20-25 %-kal kisebb, mint az acél esetén.).

Kültéri alkalmazás, esetén  felső védőréteg alkalmazásával két (még jobb három) réteg (két komponensű) poliuretán festék felvitel szükséges. Csak ez szavatolja 100 %-ban (helyes alkalmazás esetén) az alatta lévő habosodó festék víz elleni védelmét.

 

Tájékoztató anyag

További információ:  drótposta: tuzvedo@anyagvedelem.hu

Tel/fax: (061)-295-00-00